A kérdés elsőre meglehetősen furcsának hangozhat, pedig ahogy végigvezetjük a témát, rájövünk, hogy nagyon is helytálló. Biztos sokan rávágják, hogy természetesen a nagy nyeremény ígérete miatt. Ám ez nem is annyira magától értetődő, ha kicsit rápillantunk agyunk biokémiai folyamataira.
Nem csupán a nyeremény számít
A legtöbben azt hiszik, hogy a kevés befektetett energia és az arányában hatalmas nyeremény ígérete lehet a legvonzóbb az egészben. Pedig az a helyzet, hogy sok játékos esetében ez csak az élvezethez járó kis plusz. A rendszeres fogadás alapvetően elég sok időt vesz igénybe. Aki szeret fogadni, az felkészül arra és utánanéz a csapatoknak, tehát naponta akár órákat is tölthet ezzel a tevékenységgel.
Miben rejlik a titok?
A statisztikák szerint a hihetetlen vagyon maximum kiegészítője annak az izgalomnak, amit egy fogadás adhat. Természetesen sokan játszanak a nyereményért, de az köztudottan nem érkezik egykönnyen. Fogadás esetén pedig, akárcsak a lottónál, úgyszintén megtörténhet, hogy az megoszlik a nyertesek közt. Az igazi pikantériát egy fogadásnál tehát a játék élvezete adja. A fókusz, az izgatottság, és a gondolat, hogy talán nyerünk. Már pedig ha nyerünk, az végtelen mennyiségű endorfinnal önti majd el a testünket. Mégis mitől? Leginkább attól, hogy megcsináltuk. Amikor a hegymászó a csúcsra ér, ugyanez a végtelen mennyiségű endorfin szabadul fel benne. A kettő mechanikája pontosan ugyanaz. Ez mellesleg az oka annak is, hogy valaki hajlamos a függőjévé válni a szerencsejátékoknak. A szerencsejáték nem kíván annyi felkészülést, mint egy hegymászás, ám ugyanúgy képes biztosítani a „megcsináltam” érzést a nyeremény esetén.
Adrenalin – hormon, aminek megszállottai lehetünk
A kulcsot az adrenalinban jelenti. Az a hormon, ami akkor termelődik, ha veszélyhelyzetben vagyunk, vagy olyat teszünk, aminek tétje van. A fogadás világa pedig pontosan ilyen. Itt nem a bőrünket, hanem a pénzünket visszük vásárra. Mégis ugyanaz az érzés önt el minket, mint ha épp kötélugrást hajtanánk végre egy toronyház tetejéről. Amikor izgulunk fogadás közben, mert olyan helyzetet látunk, ami ezt kiváltja, akkor adrenalint választ ki a szervezetünk. Persze az érzés nem mindig túl intenzív, mégis ezt élvezi legtöbb szerencsejátékos a játékban. A nyeremény inkább csak megkoronázza az egészet.
Csúcsok és mélypontok
Ha mégsem nyerünk a játékban, gyakran érezhetjük a letargia és a lehangoltság érzését. A vicc, hogy ezt pontosan a túláradó érzelmeink által generált adrenalin okozza. A testünk a hormontól teljesen felélénkül, minden érzékünk kiélesedik és tulajdonképpen harcra kész üzemmódra váltunk. A harc vége nyereményjátékok során a győzelem volna. Ám amikor ez nem történik meg, a test visszahívja a hormonokat, így a felfokozott érzelmeink után hirtelen a padlón érezzük magunkat. Olyasmi ez, mint amikor a lovag felkészül, hogy megmentse a királylányt a gonosz sárkánytól. Feltuningolja magát, megfeszíti az izmait és minden fókusza csak erre irányul, aztán kiderül, hogy a királylány közben kiszabadította saját magát. A lovag pedig hirtelen leenged, mint egy lufi.
Láthatjuk, hogy mint más függőségek esetén, itt is komoly kémiai folyamatok zajlanak agyunkban. Természetesen minden addikció kialakulásához szükséges lehet a kiegyensúlyozatlan lelki állapot – de az alapvető mechanizmus mögöttük ugyanaz. Nem számít tehát, hogy valamilyen cselekvés vagy pedig szer a függőségünk tárgya, ugyanazok a változások mennek végbe agyunkban.