A 2020. elején kitört pandémia hullámzó mértékben, de máig életünk részét képezi. Azt, hogy meddig marad velünk senki nem tudja, bár a jelenleg zajló háborús konfliktusoktól sokan remélték a COVID-probléma hirtelen “eltűnését”. A COVID pandémia negatív hatásait a gazdaságra, az egészségügyre, és az életvitelünkre senkinek nem kell magyarázni. Ezeket a változásokat minden szektor eltérő módon és mértékben élte meg. Na de mi is a helyzet a létesítménygazdálkodás, a facility management területével? Hiszen a pandémia “bevezette” a home office-t, az irodaházak elcsendesedtek, ugyanakkor különösen az egészségügyi intézetekben, az eddigieknél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre és a higiéniára. És ez csak egy tünete a facility managementet ért poszt-Covid szindrómának.
“Van idebent valaki?”
2020. március közepén egyik napról a másikra ürültek ki az iskolák, a hivatalok és az irodaházak. Aki tehette home office-ban folytatta mukáját; aki nem, az kényszerszabadságra ment. Az addig élettel teli épületek pedig elcsendesedtek, a többség abban reménykedett, hogy legfeljebb 2-3 hónap és nyárra túl is leszünk ezen az egészen. Talán senki nem gondolta volna az elején, hogy ez a “korona” több évünket is uralni fogja.
A középületek, a hivatalok, az irodaházak és minden más létesítmény bérlői, tulajdonosai is abban gondolkodtak, hogy hamar ismét ki lesznek használva ezek az épületek. Ezért a facility management-ről gondoskodó ügyfeleikkel a folytatás reményében nem bontottak fel semmilyen szerződést.
Amikor az első hullám végén ismét lehetőség nyílt “visszaköltözni” a kiüresedett létesítményekbe, a bérlők és tulajdonosok új kihívásokkal kerültek szembe, amelyekre a megoldást a facility managemet-től várták.
Egy “új normát”, egy megváltozott, járványügyileg biztonságos munkakörnyezetet kellett biztosítani ezekben az épületekben. Mik is tartoztak ide?
- Folyamatos, rendszeresebb és alaposabb takarítás fertőtlenítéssel,
- Fertőtlenítők kihelyezése és folyamatos újratöltése,
- Érintésmentes technológiák (fotocellás ajtók, belépőkártyák, ahol eddig nem voltak),
- Hatékonyabb légcsere biztosítása,
- Közösségi terek kibővítése, illeve az egyszerre ott tartózkodók létszámának korlátozása.
A facility management nem szökött meg a feladat elől, hanem vett egy nagy levegőt, és szembenézett az új kihívásokkal. A bérlők és tulajdonosok pedig megbizonyosodtak arról, hogyha kevesebben is tartozkódnak az épületekben, a facility management-re most talán még nagyobb szükség lesz, mint előtte volt.
Facility management home office-ban?
A létesítménygazdálkodással foglalkozó cégekben valószínűleg felmerült az aggály a 2. és a 3. hullám alatt: ha a többség home office-ban folytatja a pandémia után is, akkor ki fog ezután irodát bérelni, és ezt fenntartani?
Az első nyitás alkalmával még sokan visszatértek a hagyományos bejárós munkavégzéshez, vagy az ún. hibrid munkarendre tértek át, ami pedig csak a fenti higiéniai követelmények biztosításával volt lehetséges.
A hullámzó járványhelyzet azonban mindinkább a home office fenntartásának irányába vitte a dolgokat. A munkáltatók is egyre több előnyt véltek felfedezni benne:
- A dolgozó munkaidejét így ki lehetett szélesíteni,
- A világ bármely pontjáról szerezhetett munkaerőt,
- Nem kellett se benzinpénzt, se bérletet fizetni,
- Nem kellett a facility management-re annyit költeni,
- Nem kellett a járványügyi helyzet kritériumai szerint átalakítani a munkakörnyezetet.
Így valóban sokan fel is számolták teljesen irodáikat, de legalábbis kisebb helyre költöztek, vagy úgy alakíttatták át a facility management segítségévell, hogy a fenntartás költségei jelentősen csökkenhessenek. Felmérések készültek arról, hogy ez milyen arányban terjedt el a munkáltatók körében. A Colliers kutatása alapján:
- A bérlők és tulajdonosok 50-50%-os arányban meg hagyják meg, illetve alakítják át irodahelyiségeiket;
- Akik még nem alakíttatták ki az “új normát”, azoknak 39%-ánál a közeljövő tervei között szerepel ezt elvégeztetni;
- Akik már korábban megtették, azoknak a 33%-a olyan módon tette, hogy kevesebb munkaállomást hagyott meg, és az ún. “hot desking” rendszert vezette be.
COVID: a facility management-et is kidönti?
Korántsem, sőt! Bár az irodaházak átalakultak, a bérelt irodák száma csökkent, a köz- és egészségügyi intézmények, a gyárak, a bevásárlóközpontok, a színházak, az oktatási intézmények és minden olyan szolgáltatás ingatlanja, amely esetén nem kerülhető el a személyes jelenlét, még nagyobb szükség lett a facility management-re, pont a fent említett “Új normák” bevezetése miatt. Az ember szociális lény, és hiába a közösségi média, igényli a személyes kapcsolatteremtést. Amíg ez a természetes humán igény él, addig biztos, hogy szükség lesz facility management-re.
A facility management új iránya
Ahogy közel 120 évvel ezelőtt, ismét a nagy változások korát éljük, ami alól a létesítménygazdálkodás sem húzhatja ki magát. A facility management jól vette a pandémia kihívásait, ugyanakkor azt is belátta, hogy az alkalmazkodáson kívül továbbfejlődni is szükséges.
Az ingatlantulajdonosoknak és bérlőknek magasabbak az elvárásaik mondván, ha ők tudtak haladni a korral a digitalizáció és távmunka terén, akkor ezt bizonyos partnereiktől is elvárják, így a facility management-től is.
Ha körbenézünk a létesítménygazdálkodással fogalalkozó cégek terén, a szolgáltatásaik között egyre többnél találkozhatunk a facility management digitális és szoftveres megszervezésével, adminisztrációjával, ami nem csak ezen cégek, de a megrendelők számára is megkönnyítik, átláthatóbbá és hatékonyabbá teszik a létesítmények fenntartását.
Ez minden?
Bár ez is elegendő lenne, de a facility management olyan további nehézségekkel kell, hogy szembenézzen, mint:
- Munkaerő bérigényének emelkedése,
- Munkaerőelszívás a lakásteremtési intézkedések következtében,
- Energiaárak emelkedése.
És még csak április eleje van! De ahogy a COVID sem ütötte ki a szektort, ezek a kihívások is csak erősíteni fogják a facility managementet!