- Fotókiállítások

Nagyszabású kiállítás nyílt zsidó családok mindennapjairól

Vasárnap nyílt meg a pápai zsinagógában az Elfeledett szomszédaink címet viselő fotókiállítás, amely a Pápáról és környékéről 1944-ben elhurcolt zsidó származású magyaroknak állít emléket.

A rendhagyó kiállítás nem a holokauszt szörnyűségeit mutatja be, hanem azoknak a zsidó családoknak a mindennapi életét, amelyek Nyugat-Magyarország egyik legnépesebb zsidó közösségének tagjaiként a város megbecsült polgárai voltak – tájékoztatta az MTI-t Boros Katalin, a pápai városháza szóvivője.

A kiállítás ötletgazdája és fő szervezője Gyekiczki András jogász, a város egykori diákja, aki szerette volna megtudni, kik építették, kik lakták a házakat, amelyben a mai pápaiak élnek, és elkezdte összegyűjteni pápai zsidóság archív fotóit, a város múltjával kapcsolatos dokumentumokat – mondta el Boros Katalin.

A szervezők április végéig közel 500 fotót gyűjtöttek össze a háború előtti időkből, köztük családi, portré, társasági eseményt megörökítő, szabadtéri és műtermi, valamint munkaszolgálatos fotókat. A fényképek egy részét a tengerentúlról, családi archívumokból, sok esetben egyesével gyűjtötték össze.

Több száz dokumentum is előkerült: eddig elrejtett visszaemlékezések, családi történetek, anyakönyvi okiratok, koncentrációs táborból elbocsátó igazolványok, munkaszolgálatból származó, deportáló vonatból kidobott levelezőlapok.

A kiállított fotókból és dokumentumokból a város történetének különleges apró részletei bontakoznak ki. A látogatók egyebek mellett megtudhatják, mit tartalmazott Esterházy gróf zsidóknak kiadott védlevele, és azt is, ki volt a 40-es évek elején Pápa legszebb lánya, akibe minden végzős gimnazista szerelmes volt.

Pápán a 18. században telepedtek meg először nagyobb számban zsidó iparosok és kereskedők. Leszármazottaik száz évvel később a város lakosságának ötödét tették ki, egyebek mellett ők virágoztatták fel a textilipart, a pipagyártást, pápai húsipart. A közösség építtette Magyarország akkor harmadik legnagyobb zsinagógáját 1846-ban. A zsidótörvények 2700 pápai városlakót minősítettek nem kívánatosnak, majd megsemmisítendőnek. Közülük néhány százan élték túl a világháborút, de ennél is jóval kevesebben költöztek vissza szülővárosukba.

A zsinagógában megrendezett kiállítás célja, hogy a város lakói és az idelátogató vendégek megismerjék azokat a kiváló hazafiakat, akik ügyvédként, orvosként, tanárként, kereskedőként, iparosként segítették gazdaggá tenni Pápát – közölte Boros Katalin.

A kiállítás július 15-től október végéig tart nyitva. Az iskolai tanév kezdetétől a város és a környék iskoláinak részére vezetett kiállítás látogatásokat tartanak a szervezők. A kiállítás szeretné felhívni figyelmet a pápai zsinagóga gyönyörű, felújításra váró épületére is.

A kiállítás megvalósításában a kezdeményezőt támogatta Pápa Város Önkormányzata és a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület, valamint a Pápai Zsidók Társasága (PÁZSIT) civil szerveződés. A kiállítás látványtervezője Rajk László, a kivitelező a Lisys Zrt. A szakmai munkában részt vett az izraeli Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeuma, a pápai Gróf Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeum, a Jókai Mór Városi Könyvtár, a Magyar Zsidó Levéltár, a Holokauszt Emlékközpont, a Pápai Református Gyűjtemények, a Veszprém Megyei Levéltár és a Centropa Zsidó Családtörténeti Kutató Központ.

forrás MTI