Az épületek kisebb és nagyobb elemekből állnak, ezek az elemek pedig idővel elmozdulnak egymástól. Minden egyes elemnek van egy természetes mozgása, mely nem feltétlen van összhangban a másikkal, így a mozgás következtében rések, hézagok keletkeznek az épület egyes részeit. Senkinek nem idegen, hogy idővel „befúj” a szél az ablakon, vagy az a talány, hogy hogyan kerülnek bogarak a teljesen zárt lakásba, de az is bosszantó, ha a hibás vagy hiányos alapozás miatt a talajvíz indul el a falban.
Évről évre minden otthon igényel egy felújítást, amikor is ezeket sorra lehet venni, és érdemes még időben rendbe hozni. Ne halogassuk sokáig, mert egy ártalmatlannak tűnő vizesedés is komoly károkat okozhat az épület szerkezetében. Sajnos az építkezések során hajlamosak mind a tervezők, mind a kivitelezők elfelejteni, vagy lényegtelennek titulálni a tömítés fontosságát. Azonban az idő és az említett rések, és hézagok a bizonyítékai a nélkülözhetetlenségének. Legtöbb esetben persze javíthatók ezek a hibák, ha szerencsénk van tömítőanyagokkal és univerzális ragasztókkal. Viszont, ha nem oldjuk meg időben az okozott problémát, akkor igen sok idővel és magas költségekkel számolhatunk.
Nézzük mire érdemes figyelni tömítőanyag kiválasztásakor!
A tömítőanyagok feladata a két felület közötti rugalmas híd létrehozása, mely megakadályozza a hézagok kialakulását. A megfelelő anyag kiválasztása laikusként okozhat némi fejtörést, ezzel a listával azonban könnyebb lesz a döntés:
- milyen anyagokat fogunk vele rögzíteni (azonos, vagy teljesen más típusúakat),
- milyen körülményeknek kell ellenállnia a tömített felületnek (állandó hőmérséklet, extrém hőhatás, vagy időjárási viszonyok, magas vagy normál igénybevétel),
- milyen vegyi és környezeti hatások érik a javított felületet,
- mekkora a nyomás-, és a hőingadozás mértéke (kell-e faggyal számolni),
- mekkora az amortizáció lehetősége,
- milyen finomságú felülettel állunk szemben,
- mekkora lesz a tömítőanyag rugalmassága száradás után,
- mekkora száradás utáni zsugorodással kell számolni (elképzelhető, hogy száradás után plusz rétegre van szükség).
Ezek mellett az sem elhanyagolható szempont, hogy hogyan fog kinézni száradás után az anyag, hiszen sok esetben ezek a javítások látható felületen történnek. Így fontos, hogy vagy környezetbe illően száradjon (pl. átlátszó), vagy festhető, burkolható legyen.
Hézagtömítő-, és univerzális ragasztók használata egyszerűen
Sokszor okoz kárt, ha nem megfelelő anyaggal készítették a tömítést, esetleg elnagyolták vagy kihagyták a munkát. Amikor beköltözünk az új otthonunkba természetesen ezt nem látjuk, kivéve, ha régebbi lakást választunk, ahol már felütötte a fejét a probléma. Bárhogy is van, figyeljünk oda rá, ha észleljük a tüneteket, akkor érdemes azonnal cselekedni, hiszen kisebb réseket, hézagokat magunk is be tudunk tömni megelőzve ezzel a nagyobb károkat.
A Sikaflex®-111 Stick&Seal hézagtömítő- és univerzális ragasztó ideális segítség lesz a munkálatok során, hiszen amellett, hogy igen könnyen kezelhető szinte bármilyen felületen használható, száradás után is kellően rugalmas marad, festhető lesz, és kimagasló a tapadó ereje. Használata előtt azonban tisztítsuk meg a tömítendő felületet amennyire csak lehet. Ha ablakról, festett fáról van szó, akkor szedjük le az elkorhadt részeket és a festék maradványokat, csempe vagy egyéb ragasztott felületnél távolítsuk el a ragasztásból visszamaradt részeket. Gondoskodjuk arról, hogy kellően zsír-, és pormentes legyen a terület. Bár a Sikaflex®-111 Stick&Seal nedves felületen is kiválóan tapad, ennek ellenére amennyire csak lehet tegyük szárazzá azt. Javasolt maszkoló szalaggal körbevenni a tömítendő területet, hogy biztosan csak oda menjen az anyagból ahová szükséges. Alapozás után várjuk meg még az megszárad majd vékony rétegbe vigyük fel a tömítőanyagot. A maszkolót távolítsuk el mielőtt úgynevezett bőrösödésnek indul az anyag. Majd szükség esetén simítsuk át és fessük le.